A DIPA Zrt. hazánkban egyedüliként alkalmas biztonsági alappapírok előállítására. Az egyedi, exkluzív termékek több mint két évszázada képviselik a minőségi papírgyártást Magyarországon.
A jelen: A papírgép egyaránt alkalmas síkszitás vagy hengerszitás gyártásra. A rövid szállítási határidő, a kis mennyiségek gyártása, a kiváló minőség és a gyártás során alkalmazható biztonsági elemek széles skálája mind vevőink elégedettségét szolgálják.
A 2014-2019-ig tartó bankjegy fejlesztésnek és cserének köszönhetően cégünk gépparkja és technológiái mérvadó korszerűsítésen mentek keresztül. Ezen jelentős beruházások lehetővé teszik, hogy a kor igényeit a leginnovatívabb eszközökkel és termékekkel tudjuk kiszolgálni. Szakembereink különféle alapanyagok, technológiák, széles skálán mozgó biztonsági elemek és a külső megjelenés szintézisével folyamatos fejlesztések mellett biztosítják a vevők és a piac elvárásait.
2019 Papírgépi hajtáscsere projekt kivitelezése,
2019 CWA 15374 tanúsítvány megszerzése
2018 FSC® (License Number: FSC-C139900) felügyeleti lánc tanúsítvány elnyerése
2017 Új válogató- és vágógép beüzemelése
2017 ISO 27001 tanúsítvány megszerzése
2002 ISO 9001 és ISO 14001 tanúsítványok megszerzése
1997 Nagyobb volumenű beruházások, melyeknek köszönhetően a gyár megfelel a 21. század modern biztonsági papír gyártási elvárásainak
1993 Ettől az évtől kezdve a Pénzjegynyomda Zrt. gyakorolja a részvényesi jogokat.
1990 A gyár leányvállalati rangot kapott.
1963 A gyár a Papíripari Vállalat nevű tröszt része lett és megkezdődött a tömegtermelés és a papírfeldolgozás.
1948 Államosítás.
1946 A második világháború után egy új, stabil fizetőeszközt vezettek be Magyarországon, a forintot, melynek alappapírja a mai napig itt készül.
1927 Új bankjegy, a “pengő” került kibocsátásra.
1925 Az első világháború miatti gazdasági nehézségek megállították a Magyar ipar gyors fejlődését. Ez az év jelentős fordulópontot jelentett a gyár életében. A részvények a Magyar Nemzeti Bank tulajdonába kerültek.
1890 A gyár aranyérmet nyert merített papírjaival a Párizsi Világkiállításon. A kiállítás során Kolba Mihály korának legmodernebb hengerszitás gépét vette meg, mellyel megteremtette a technikai fejlődés alapjait és ezáltal a papírmalom európai szintű gyárrá nőtte ki magát.
1878 Az 1870-es évek végére a fejlődés lelassult, ezért a papírmalmot Kolba Mihály papíripari szakembernek adták el. A gyár jó hírnevét továbbra is fenntartotta családjával, melyet számos elismerés bizonyít.
1846 Az Ipari Kiállításon nagy ezüstéremmel ismerték el papírjukat.
1842 Mivel az 1836-ban elhunyt Martinyi Sámuel örökösei között nem volt fiú, így a papírmalmot 1842-ben eladták Fiedler Károlynak. Működése idején a gyár komoly fejlődésen ment keresztül.
1802 Az első vízjeles papír ebből az évből maradt fenn.
1782 Felépült a papírmalom az eredeti tervek felhasználásával, melynek első „fehérmívese” Martinyi Sámuel volt.
1773 Forschel József építész Altman Ernő papírműves felkérésére elkészítette a papírmalom terveit. Mivel az építkezés jelentős költséggel járt volna, Mária Terézia elutasította az építkezés megkezdését.
Éves energetikai szakreferensi riport 2019, 2020, 2021, 2022, 2023
A Társaság számviteli törvény szerinti beszámolója: 2022 2023
A 2009. évi CXXII. tv. értelmében a szerződéskötésre vonatkozó közzétételi kötelezettség szerint itt talál információkat, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény szerinti közzététel pedig itt található.
